A megelőzés azt jelenti, hogy olyan feltételeket biztosítunk, amellyel a betegség kialakulásának esélyét csökkentjük. A mai orvoslásban a prevenciót hangsúlyozzuk a páciensek számára a fogászatban is! Leggyakrabban a fogszuvasodás megelőzéséről hallunk, azonban, hogy hogyan lehet elkerülni a fogszabályozó kezelések szükségességét, ritkán kerül szóba. Bizonyos faktorok időben történő felismerése és annak kiiktatása gyermekeink mindennapjaiból sokat segíthet egy későbbi, drága fogszabályozó kezelés elkerülésében.
Mi a fogszabályozás célja?
A fogak és állcsontok helyes fejlődésének és a fogak hibás állásának megelőzése és helyreállítása, hogy a megfelelő funkciók biztosítva legyenek. Tehát helyreállítja az esztétikát, a rágófunkciót és a beszédet zavaró tényezőket.
Milyen eltérések fordulnak elő leggyakrabban?
A Praxisunkban tapasztaltak alapján:
- Nyitott harapás, amikor egy vagy több fog nem érintkezik az alsó fogakkal zárt helyzetben. (leggyakrabban az elhúzódó cumizás következménye)
- Keresztharapás, amikor egy vagy több fog ellentétesen érintkezik egymással, tehát az alsó fogak takarják a felső fogakat.
- Torlódott fogak, amikor egy vagy több fog a fogíven kívül vagy belül helyezkedik el, vagy a fogíven belül van, de elfordult, mert nem volt elég hely számára.
- Előre álló fogak, ekkor az alsó frontfogak és a felső frontfogak közötti távolság nagyobb, mint a normális.
- Mélyharapás, amikor a felső frontfogak többet takarnak el az alsó fogakból, mint normális esetben.
Miért is van szükség olykor fogszabályozásra?
Csak a helyesen beállított fogak és fogívek mellett lehetséges a fogak tökéletes tisztán tartása. Ha valamilyen eltérés van az ideálistól a fogszuvasodás sokkal hamarabb jelenik meg.
Hogyan tudom meg, hogy a gyermekemnek fogszabályozásra van szüksége?
A gyerekek általános szűrővizsgálatán a carieses (szuvas) fogak és egyéb elváltozások észrevételén kívül előzetes fogszabályozási vizsgálatok is történnek. Ennek során a fogazat fejlődési zavarai, a fogak száma, mérete, a fogváltás helyes folyamata, a fogak érintkezésénék vizsgálata, egymáshoz viszonyított helyzetük mind megfigyelésre kerül. Kisebb gyerekeknél a rossz szokások és parafunkciók észrevétele is fontos. Illetve a lágyrészek ellenőrzése (pl.: ajaktartás), valamint a beszédzavar felismerése is lényeges.
8-10 éves korban, ha a fogváltás sorrendjében valami eltérőt látunk szájban érdemes röntgenfelvételt is készíteni, hogy meggyőződjünk a maradó fogak meglétéről, valamint az előtörés késlekedésének okáról.
Mi okozhatja, hogy gyermekemnek fogszabályozásra van szüksége?
A harapási és az állcsontrendellenességek az utóbbi időben nagyon megszaporodtak, amely több okra vezethető vissza. Belső tényezőkként a genetika nagy szerepet játszik (pl. csírahiányok vagy számfeletti fogak), ezenkívül az anyaméhben is érhetik károsodások a fogak és állcsontok fejlődését (ajak- és szájpadhasadékok), születés után pedig bizonyos hormonális zavarok is okozhatnak gondot a fejlődésben (pl. hypophisis hormontermelési zavara, amely az alsó állcsont alulfejlettségét okozhatja).
Külső tényezők között szerepel a csecsemők táplálása. A szoptatás jelentősége nem csak az anyatej összetétele miatt kiemelkedő, hanem a szoptatás folyamata során egy negatív nyomás alakul ki a csecsemő szájüregében, amely egy összetett izommunka, így hat ki az állcsontok fejlődésére. Ha ez elmarad, az negatívan befolyásolhatja a fogak és a csontok fejlődését.
A kisgyermekeknél pedig a rágás folyamata az, ami előnyösen befolyásolja a további fejlődést. A megfelelő minőségű táplálékok (zöldségek, gyümölcsök) mellett, azok megfelelő formában való tálalása is nagyon fontos. Manapság az ételeket túlfőzzük, így az igazi rágás kivitelezése csökken, a funkció csökken, az állcsontok visszafejlődnek, mélyharapás alakulhat ki.
A tejfogak korai eltávolítása csökkenti a rágófunkciót, a szomszédos fogak bedőlése, vándorlása miatt a fogív szűkülhet, így a maradó fogazatban számítani lehet a fogak torlódására. Az idő előtti tejfogeltávolítás oka pedig leggyakrabban a fogszuvasodás, tehát a fogszuvasodás megelőzése is hozzájárul a későbbi fogszabályozó kezelések elkerüléséhez. Az idő előtt eltávolított tejfogak esetében helyfenntartó készülék készítésével előzhető meg a további probléma kialakulása.
De a későn kihúzott tejfogak is hasonló fogtorlódást okozhatnak.
4 éves gyermek eltávolítandó szuvas fogai, ami később fogívszűkületet, tehát fogtorlódást okozhat.
A gyerekkori rossz szokások elhagyása jelentős segítség lehet a fogszabályozás elkerülése érdekében. A rossz szokások napjainkban nagyon megemelkedett. Ilyen például az ujjszopás, a cumizás és a nyelvlökéses nyelés, de a szájlégzést is meg kell említenünk.
A cumizás és az ujjszopás hasonlóan nyitott harapást okozhat, azáltal, hogy az alsó frontfogak hátranyomódnak, a felső fogak előredőlnek, a felső fogív beszűkül, gótikus szájpad alakul ki, ami a nyitott harapáson túlmenően beszédproblémát és az előreálló fogak könnyebb sérülését okozhatja. Súlyossága függ a rossz szokások intenzitásától, időtartamától. Enyhébb esetekben a rossz szokás elhagyása utána spontán rendeződhet. A leszokást segítheti az ujjak bekenése valamilyen kellemetlen ízű géllel, cumi elvétele, vagy valamilyen jutalmazási rendszer a gyerek motiválásával.
Normális nyelés közben az ajkak laza záródása közben a nyelv enyhén a szájpad elülső részéhez nyomódik, míg nyelvlökéses nyelésnél pedig a nyelv a fogak közé nyomódik kisebb nagyobb mértékben, ezáltal okozva nyitott harapást az adott helyen a fogak között.
A fent felsorolt eltérések mindegyike okozhat beszédproblémát (selypítés, pösze beszéd), amit a fogszabályozó szakorvos és a logopédus együttes munkája tud korrigálni.
Fontos megemlíteni szájlégzést is, ennek legtöbbször a gátolt orrlégzés az oka, amelyet fül-orr-gégészeti vizsgálattal lehet kideríteni, és adott esetben kezelni. Jelentősége abban áll, ha a szájlégzés hosszabb ideig fent áll az szintén az állcsont fejlődését a nem megfelelő irányba befolyásolja, ami szintén beszédzavart okozhat, valamint a fogszuvasodást is elősegíti.
Összefoglalva, megelőzésként a rossz szokásokat minél előbb el kell hagyni (pl. cumizás max. 2 éves korig ajánlott minimális mértékben), vagy lehetőség szerint még a szokássá válás előtt megelőzni. Ha már kialakult minimális eltérés, akkor egyszerű fogszabályozó készülékek alkalmazásával és/vagy lehetőség szerint a tejfogak megfelelő időben történő eltávolításával lehet további prevenciót végezni.
Tehát a gyerekek fél évente történő fogászati szűrővizsgálata alkalmával fényt kell deríteni minden normálistól eltérő jelenségre, amely a csontok és a fogak fejlődését negatívan befolyásolhatják, hogy megelőzzük a későbbi problémák, illetve bonyolultabb, drága fogszabályozó kezelések alkalmazását.
